“Csak el akarom
mondani, oda akarom helyezni a mi halottainkat is a többi
áldozat mellé, hogy az évfordulókon ők is megkapják a maguk
koszorúját.
Hogy ne a temető
árkában, a városi szeméttel letakarva, ne föléjük ültetett
akácfák töve alatt, tetejükbe letelepített teniszpálya alatt, ne
sintér gödörben, ne a téglagyár agyagbányájában porladjanak.
Temessük el,
számoljuk meg, írjuk be őket a halotti anyakönyvbe
tisztességesen, és mondjuk meg róluk, hogy ők is áldozatok.
S mikor mind ez
megtörtént, akkor ne azt hirdessük, hogy most ismét rajtunk a
sor, hogy mind ezt visszaadjuk, kamatostul, mint szokás, hanem
mondjuk, hogy ennek örökre vége.”
